Cégautóadó fizetési kötelezettség

Szerző: Pollák-Berkes Judit Kategória: Adóhírek Közzétéve: 2018.02.28

Cégautóadó fizetési kötelezettség

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. A cégautóadót fő szabály szerint negyedévenként önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyekben az adókötelezettség fennáll.

A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára.

A továbbiakban tekintsük az adóval kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

 

 Az adó tárgya

A cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül az Szja tv. szerinti személygépkocsi, ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit (lsd. lentebb). Az Szja tv. 3.§ 45. pontjának figyelembevételével, a cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül

  • a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű,
  • amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas,
  • azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A fentiek alapján a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására, függetlenül az együttes tömegre. Ha azonban a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni, és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására!

A Gjt. 18. § 9. pontja értelmében környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a 6/1990. KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, azaz az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi. Nulla emissziós gépkocsinak az a gépkocsi minősül, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki a KöHÉM rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (környezetvédelmi osztály jelzése: 5Z).

 

A Gjt. szerint a cégautóadó tárgyát képezi

  • az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában álló belföldi hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi,
  • magánszemély tulajdonában álló vagy hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi, amely után a Számviteli törvény szerinti költséget, ráfordítást, vagy a Személyi jövedelmadó törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési számoltak el.

 

Nagyon fontos és gyakran bizonytalanságot jelent az adózók körében, hogy szintén adókötelezettséget keletkeztet az a külföldi rendszámú személygépkocsi is, amely utána költséget számoltak el. Az sem befolyásolja az adókötelezettséget, ha a például egy társaság magyar rendszámú személygépkocsiját a forgalomból kivonták. A cégautóadó szempontjából a tulajdonban tartott személygépkocsival esik egy tekintet alá a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi.

Ezek után nézzük meg, hogy mi számít a személygépkocsik esetében költségnek, ráfordításnak:

  • a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyag költsége,
  • az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége,
  • a javítás, a karbantartás díja,
  • a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja,
  • az értékcsökkenési leírás,
  • a kötelező felelősségbiztosítás,
  • baleseti adó,
  • a casco díja
  • és a gépjárműadó.

Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket.

 

Adó alanya

Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.

Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik.

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet lesz az adó alanya, aki a (például külföldi rendszámú) személygépkocsi használata után költséget számol el.

Az átalányadózó, az evás és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást Gjt. 17/B. §-a. 7 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 89. pontja. alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó- fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

 

Összefoglalva, akkor minősül a cégautóadó alanyának egy társaság, ha

– magyar rendszámú – pénzügy lízingbe nem adott – személygépkocsi tulajdonjogával rendelkezik,

– a hatósági nyilvántartásban nem szereplő (például külföldi rendszámú) személygépkocsi után költséget számol el,

– a társaság pénzügyi lízingbe vesz személygépkocsit.

 

A magánszemély akkor mikor minősül a cégautóadó alanyának, ha

– a tulajdonában lévő jármű után költséget számol el,

– a magyar rendszámú személygépkocsija után más számol el költséget,

– a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el valamint, ha

– az által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ő maga, vagy más költséget számol el, illetve

– a személygépkocsinak – a magánszemélyen kívül – más tulajdonosa is van, amely társaság.

 

 Mennyit kell fizetni?

Az adó havi mértékét a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és a környezetvédelmi osztály-jelzés alapján kell megállapítani a Gjt. 17/E. §-ban meghatározottak szerint:

 

Környezetvédelmi osztály-jelzés
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” osztályjelzések esetén „6”-„10” osztályjelzések esetén „5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

 

Mivel a személygépkocsi használatához szükséges az, hogy a használó birtokolja a forgalmi engedélyt is, így ennek segítségével meg lehet állapítani a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az adó havi mértékét.

Ha az adó mértékének megállapításához nélkülözhetetlen adatok közül valamelyikről (jellemzően a környezetvédelmi osztály-jelzésről) az autó használójának – megfelelő gondossággal eljárva – sem lehet tudomása (mert pl. nem bocsátottak rendelkezésére olyan dokumentumot, amelyben a fenti adatok szerepeltek volna), akkor az adóhatóság álláspontja szerint – a méltányosság általános adóztatási alapelvére figyelemmel – az adótárgy kW adatához tartozó mértéktáblázat harmadik oszlopa szerinti legalacsonyabb adótétellel állapítandó meg a fizetendő adó.

A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó- kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető.

 

Pollák-Berkes Judit – 2018.02.28.