A gazdálkodó szervezeteknek 2017. augusztus 30-ig kellett bejelenteniük elektronikus kapcsolattartási elérhetőségeiket a Rendelkezési Nyilvántartásba, amelynek az úgynevezett Cégkapu regisztrációval tudnak eleget tenni. Újonnan alakuló cégek esetében a bejegyzéstől számított 8 napon belül kell a Cégkaput létrehozni.
Hivatalosan 2018. január 1-től indul a Cégkapun keresztül történő kötelező kapcsolattartás. Amennyiben azonban a jogszabálynak eleget teszünk és 2017.08.30-ig létrehozzuk a Cégkaput, az azzal jár, hogy a hatóságok / bíróságok küldhetnek nekünk küldeményeket már 2018. január 1. előtt is a Cégkapura (egyéni vállalkozóknak az Ügyfélkapura).
Mindebből kifolyólag azt javasoljuk Ügyfeleinknek, hogy ebben az átmeneti időszakban is legalább hetente egyszer figyeljék a Cégkapura érkező küldeményeiket, mert a jogszabály szerinti kézbesítési vélelem miatt kézbesítettnek minősülhet a küldemény, ha a Cégkapunkra (egyéni vállalkozók Ügyfélkapujára) érkezik.
Amennyiben elmulasztjuk Cégkapu létesítési kötelezettségünket (illetve az elérhetőséget nem jelentjük be a Rendelkezési Nyilvántartásba) a gazdálkodó szervezet ellen a jogszabályba ütköző működés miatt törvényességi felügyeleti eljárás indulhat, illetve hatósági ellenőrzésre kell számítani.
Mi a Cégkapu?
A Cégkapu egy elektronikus kapcsolattartási és ügyintézési forma, amely a hatóságokkal és a bíróságokkal történő kapcsolattartásra szolgál. Az itt található tárhely alkalmas a fent nevezettektől érkező küldemények (határozatok, végzések, stb.) fogadására. 2018. január 1-től a hatóságokkal és bíróságokkal a kapcsolattartás elsődleges formája a Cégkapu lesz, sőt a NAV-val történő kapcsolattartás is ebbe formába kerülhet át.
Kik jogosultak a Cégkaput használni?
A Cégkaput az ún. Cégkapumegbízott, és az általa megadott további ügyintéző személyek használhatják, akik jogosultak lesznek a rendszerbe belépni, hivatalos küldeményeket küldeni és olvasni. A Cégkapumegbízott lehet a cég törvényes képviselője, de más személyt is megadhatunk.
A Cégkapumegbízott a Cégkapu fő kezelője. A regisztrációkor meg kell adni a Cégkapumegbízott e-mail címét, tehát ő fog értesítést kapni, ha a Cégkapura küldemény érkezett. A Cégkapumegbízott jogosult további ügyintézők felvételére, törlésére, jogosultságaik beállítására. A további ügyintézők tehát csak a Cégkapumegbízott által engedélyezett körben és ideig tudnak hozzáférni a hivatalos iratokhoz.
Mi a Rendelkezési Nyilvántartás?
A Rendelkezési Nyilvántartásban van lehetőség megadni a hatóságokkal / bíróságokkal való elektronikus vagy telefonos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségeinket, ügyeink intézésére másoknak meghatalmazásokat adni, és itt szerepelnek azok a meghatalmazások is, amiket más személy adott a mi részünkre.
A gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozókat) esetében elsőként a Cégkaput kell létrehozni, és ott kell engedélyezni, hogy a Cégkapun megadott adatok bekerüljenek a Rendelkezési Nyilvántartásba is.
Kik kötelezettek Cégkaput létesíteni?
Cégkapu létesítésére köteles minden gazdálkodó szervezet: a kft., bt., zrt., nyrt., kkt. formában működő cégek, továbbá az alapítványok, az egyesületek, a köztestületek, egyéni cégek, az ügyvédi irodák is.
Az egyéni vállalkozók nem létesíthetnek Cégkaput, ők a magánszemélyként létesített Ügyfélkapus elérhetőségüket kötelesek bejelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Amennyiben az egyéni vállalkozó még nem rendelkezik Ügyfélkapuval, úgy ezt az okmányirodákban intézhetik, majd ezt az elérhetőségüket jelentik be a Rendelkezési Nyilvántartásba.
Miben különbözik a Cégkapu a korábbi elektronikus elérhetőségektől?
A gazdasági társaságok már korábban is kötelesek voltak ún. elektronikus elérhetőség, illetve e-mail cím cégbírósági bejelentésére, amely azonban csak a kapcsolattartás megkönnyítésére szolgált. Amennyiben e-mailben a hatóság a küldeményt nem tudta kézbesíteni, akkor postai úton teljesítette azt. Mostantól a Cégkapura küldött küldeményekhez kézbesítési vélelem (!!!) társul, ami azt jelenti, hogy a hatóság a megküldött iratot kézbesítettnek tekinti függetlenül attól, hogy az már elolvasásra került-e vagy sem. Ebből kifolyólag pedig az átvétel vélelmezett időpontjában a küldeményben megszabott esetleges nyilatkozattételi határidő, fizetési határidő, hiánypótlási határidő, fellebbezési határidő, stb. is megkezdődik.
Nagyon fontossá válik tehát, hogy Ügyfeleink legalább hetente egyszer ellenőrizzék, hogy érkezett-e küldeményük. Ennek elmulasztása esetén hátrányos jogkövetkezmény vagy fizetési kötelezettségben álló anyagi kár állhat be olyan módon, hogy arról nem szereznek, vagy nem időben szereznek tudomást.
Összefoglalva tehát a Cégkapu lett az elsődleges kapcsolattarási forma a hatóságok/bíróságok és gazdálkodó szervezetek között.
Hogyan kell Cégkaput létrehozni?
A Cégkaput legegyszerűbben a gazdálkodó szervezet önálló aláírási joggal rendelkező törvényes képviselője (pl. ügyvezető, kuratóriumi elnök) tudja létrehozni, mégpedig a magánszemélyként meglévő Ügyfélkapu azonosítással. Ezért ügyfeleinknek is ezt az alternatívát javasoljuk. Először a képviselőnek azonosítania kell magát, ez legegyszerűbben a magánszemélyes Ügyfélkapuval történő belépés útján történhet. Ha az azonosítás megtörtént, ki kell választani a regisztrálandó cég formáját, megadni a cég adószámát, a cégkapumegbízott e-mail címét.
Hogyan jelentsük be az elérhetőséget a Rendelkezési Nyilvántartásba?
A gazdálkodó szervezeteknek a Cégkapu által biztosított tárhelycímet nemcsak létre kell hozni, hanem be is kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ez azonban nem kíván plusz munkát, mert a cégkapu-regisztrációs program felajánlja a Cégkapu bejelentését is. Az egyéni vállalkozóknak a Rendelkezési Nyilvántartásba kell belépni a és az Ügyfélkapus azonosítást követően belépni és megadni, hogy az egyéni vállalkozói ügyekben az Ügyfélkapu legyen a hivatalos értesítési cím (és egyben tárhely).
Szerző:
Pollák-Berkes Judit