A valós idejű számla-adatszolgáltatás

2018.07.01-től indul a számlák valós idejű bejelentése a NAV felé, amikor a belföldi ÁFA alanyoknak „valós időben”, de legkésőbb 24 órán belül adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé, ha az ügylet ellenértékének ÁFA tartalma meghaladja a 100 ezer Ft-ot.

Mit jelent ez a kötelezettség?

A valós idejű számla-adatszolgáltatás azt jelenti, hogy az adóalany azonnal, de legkésőbb 24 órán belül köteles adatot szolgáltatni a NAV felé a legalább 100 ezer forintos áthárított ÁFA összeget tartalmazó számlákról. (A szabályozás a módosító és helyesbítő számlákra is vonatkozik.)

Adatszolgáltatók köre

Minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany által más adóalany részére kiállított számlákról – vagyis a célcsoport a B2B (Business-to-Business = a cégek más vállalkozások számára kínálnak megoldásokat) – kell adatot szolgáltatni. A szabályozás vonatkozik a külföldi cégek belföldi adószámaira, illetve az adatszolgáltatást akkor is meg kell tenni, ha a tényleges számlázás ki lett szervezve külföldre. A kötelezettség nem vonatkozik a külföldi távolsági értékesítőkre, amennyiben csupán B2C (Business-to-Customer = a vállalkozások magánszemélyeknek, mint végfelhasználóknak értékesítik termékeiket vagy szolgáltatásaikat) értékesítést végeznek, ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség csak a belföldi ÁFA alanyoknak teljesített értékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén áll fenn.

Mely számlákra vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség?

  • ténylegesen kibocsátott számlákra
  • belföldi adóköteles ügyletekre
  • csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak kibocsátott számlákra
  • csak az egyenes adózás alá eső ügyletekről kiállított számlákra
  • csak azokra a számlákra, ahol az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer Ft-ot; ha a számlán több tétel is szerepel, akkor az összes tételt jelenteni kell

Tekintettel arra, hogy bizonyos cégeknél a bizonylatok szétszortírozása tranzakció típus és adóösszeg szerint igen bonyolult adminisztratív terhet jelenthet, az adózó dönthet úgy is, hogy válogatás nélkül – összeghatárra való tekintet nélkül – valamennyi adóalany számára (B2B) kibocsátott számlájáról adatot szolgáltat a NAV felé, ahol azok is befogadásra kerülnek. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a nem adóalany piaci szereplő számára kiállított számlák (B2C) tekintetében is lesz-e lehetőség az önkéntes bevallásra az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

Amennyiben egy vállalkozás nagy mennyiségben bocsát ki számlákat adóalanyoknak 100 ezer Ft alatt és felett is (ez a 27%-os ÁFA kulcs esetében bruttó 469.900 Ft-nál nagyobb összeg esetében fordulhat elő), érdemes az összes bizonylatra kiterjeszteni az online adatszolgáltatást.

Kézi számlázás esetén a számla adatait egy webes felületen kell rögzítenie az adózónak, amelyre 5 naptári nap áll rendelkezésére. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz, mert ebben az esetben a számlakibocsátást követő napon kell rögzíteni az adatokat a webes felületen.

Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként.

A vállalkozásoknak tehát nagyon fontos odafigyelniük arra, hogy a használt számlázó program képes legyen eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek.

Pollák-Berkes Judit – 2018.01.31.